Víz

A víz köré fonódó képi megjelenítés visszatérő témám. Jellegzetes attributumaim: a bárkák, szigetek, partot találó madarak; a vízen levés, mint az utazás egy sajátos formája: az átutazás, átkelés, partra érkezés, partot lelés, ami analóg az életúttal és annak megpróbáltatásaival. Vizes témájú munkáimon mindezek asszociatív módon, üzenetet hordozó szimbólumként tűnnek fel.
A központi magként megjelenő figurális elemek egy megmozgatott, fakturális közegbe ágyazódnak. A gesztusos ecsetmozgással és festőkéssel felhordott pasztózus felületek a víz energiáját, dinamikáját, az élet erejét expresszív módon jelenítik meg.
A képfelület állandó mozgása, lélegzése, a különböző kompozíciós elgondolások a szuggesztív erő közvetítésére, átadására alkalmas eszközök festészetemben. (TK)

„Tánczos Krisztina munkái szerves összefüggésben állnak világszemléletével, panteisztikus világlátásával, alkotásai szimbolikus horizontjával. A megjelenő corpusok – a „hitvány fa menedék”-ek, amelyek szárnyas lényekké lesznek, a határukat vesztő földek és egek, a csőrükből teremtő fonalat kibocsátó, földszilánkot szülő madarak –, ezek ismétlődése révén felismerhetővé válik egy kód, amely mintegy képnyelv mögötti nyelvként szimbolikus üzenetet hordoz.…
Nincs bizonyos fogalmi azonosíthatóság, hogy hol is járunk. A látványszint szerint talán a vízen, ám a szimbolikus értelem e tereket tovább nyújtja. Ahogyan a képeken feltűnő hajó és utasa a tenger rabja, hasonlóképpen vagyunk kiszolgáltatva a megjelenő képi helyzeteknek: a diagonális tengelyekre fogott képi szimbólumoknak, tenger és földszilánk között létezésünk körülményeinek.” (bes)